Hogy vagyunk mi egymással: az ujjcintányér és én?

A szent hangszer

Számtalanszor megálmodtam már ezt a cikket. Mégis most itt ülök és azon gondolkodom, hol is kezdjem.
Az ujjcintányér, rövid nevén az ujjcin, de ha törökül szólítom, akkor zil, egy hangszer. Most biztosan azt gondolod: “Wow! Ezzel nem mondtál sok újat!
Mégis fontosnak tartom ezt előrebocsátani. Mindjárt el is magyarázom, miért.

A nagy Hastánc könyvben “A keleti tánc kellékei” fejezetben olvashatunk az ujjcinről. A fejezet elmeséli nekünk, hogy már i.e. 1000-ben is használták ezt a hangszert a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Elnevezése Cybele istennő nevéből származik. A könyv azt is említi, hogy ez egy szent hangszer. Ennek ellenére sokak számára (persze csak szerintem) inkább csak kellék, amivel érdekesebbé tehetik táncukat. De nem hangszerként szerepel.

Pedig…

… csilingelő hangja, sokféle ritmusa átjárja testünket, megrezegteti csontjainkat …

…. és talán tényleg az istennő energiáit költözteti belénk tánc közben. Persze csak akkor, ha szépen bánunk vele. Aki már tanult valamilyen hangszeren, az tudja, mire gondolok. Én hat évig zongoráztam, tehát tudom, mi a különbség a klimpírozás és az átszellemült játék között. De aki semmilyen hangszeren nem tanult, az is biztosan hallja a különbséget a gitározgatás és az andalító pengetés között. Nézzük, hogyan válik hangszerré a kezünkben az ujjcintányér?

Először is sok-sok gyakorlás teszi a mestert. A ritmusok megtanulása még nem okoz nagy gondot, egészen addig, míg meg nem kell mozdulnunk vele. Ha már megtanultad az ATS-ben leggyakrabban használt ritmust: jobb-bal-jobb (szün) jobb-bal-jobb (szün) jobb-bal-jobb, csakis mozgással egybekötve gyakorolj. Lehetnek ezek egyszerű karmozdulatok is először, aztán shimmy és így tovább a nehezebb mozdulatokig. Ha elsőre (vagy akár tizedikre sem) sikerül a Chico Circle Up elnevezésű mozdulatot folyamatos, hibátlan, szépen szóló cinnezéssel megoldanod, ne keseredj el! Biztos lehetsz benne, hogy ez még senkinek nem sikerült könnyen. Kezdetben engem is ért néhány kudarc a tanulásban. De ha eljutsz oda, hogy gondolkodás nélkül tudod ütni,

olyanná válik ez a hangszer, mintha ujjaid része lenne: nélkülük már elképzelhetetlen lesz a tánc.

Másodszor: amikor már magabiztosan kezeltem a “kelléket” tánc közben is, azt mondtam magamnak: “Oké, de ennek még mindig repedtfazék hangja van, olyan, mintha a vezértehén kolompja kísérné a táncomat.

Utánajártam, workshopoztam és rájöttem, hogy sokféle erőteljes és mégis éteri hangot lehet kicsalni belőle megfelelő technikával.

Természetesen minden ujjcin alaphangja más és más. Hangszíne függ a méretétől, az anyagától (szerintem a legszebb a bronz), a formájától, attól, hogy az anyagot milyen technikával edzették. Ezzel kapcsolatban az egyik legjobb információkat tartalmazó oldal angol nyelven: http://www.saroyanzils.com/store.html

Ezen az oldalon meg tudod hallgatni a hangszer hangját is, ami fontos szempont a választáskor. Valamint tájékozódhatsz, hogy melyik a tudásodnak legmegfelelőbb hangszer. Ha igényled, szívesen segítek a választásban.

Igazán jó magyar nyelvű oldalt sajnos eddig nem találtam. Ha valaki tud esetleg, szóljon!

A régi, de kedves ujjcinnel

Én hetekig hallgattam meg többször a kiválasztott hangszert, mire döntöttem. Döntésem nyomán meg kellett válnom tanuló ujjcinemtől. Sajnáltam, de végül Georgi Ildikó egyik legtehetségesebb tanítványánál, Tóth Rékánál landolt a cinem. Ennek köszönhetően gyakran látom és fura, de olyankor mindig elérzékenyülök. Ki tudja, hány ütésem van benne? De tudom, jó kezekben van, melyek legalább annyira szeretik majd, mint én.

Mikor kezembe vehettem az új ujjcinem, az megint jó alkalom volt az elérzékenyülésre. Nézegettem, simogattam, sőt, meg is szagoltam. Mikor először táncolhattam vele a próbán, azt mondtam: “Én azt hiszem, ma vele alszom!”

Szóval a harmadik titok: szeresd az ujjcinedet. Hangját, színét, formáját és fémes illatát. És meg fogja hálálni!

És végül de korántsem utolsó sorban a…

… negyedik titok: ne a cél lebegjen a szemed előtt, ne az, hogy majd ha így és így fogom tudni megszólaltatni, akkor lesz tuti! Élvezd a célhoz vezető út minden pillanatát és akkor észrevétlenül el fogsz jutni a célig. Mert az ujjcin játékának elsajátításában csakúgy, mint az ATS megtanulásában nem a cél a fontos, hanem maga az út! Én is még úton vagyok!

A részletek iránt érdeklődőknek szívesen tartunk ujjcin workshopot, ahol beavatunk benneteket a különböző ritmusokba, gyakorlunk és gyakorlunk és gyakorlunk.